Tasev Norbert: MÁS PARTOK ÍGÉRETE

Az örök-gyermek lélek egyszer tán még felnőhet a megnemesedett sors-tragédiákig; vakítani fogja őt a tudatalattiban fészket rakó Semmi hiánya, mert az aránypároknak csupán csak egyetlen sansza lehetséges. Időközben, ahogy az élettörténeti korszakok egyre sekélyesebben váltakoztak újfent megoldhatatlanná lett a biztos zuhanások vágya. Vitorlákat-vesztettek óceánok habzó hullámai is, mert az ember nem lelheti meg csupán csak halálában a honvágy Odüsszeiáját.

Egyszer az ember csak megérti miért is szükséges neki minden esetben a legalsó határtalanságok sávjain ideiglenes körülmények közt még posztolnia hűségesen, hogy ideje korán el ne fogyjon, a tér-idő nélküli sziszifuszi kicsinyes súlyok ígéret-gyümölcsei is csupán csak mások háza táján teremhetnek s teremtődhetnek. Miért nem találhat megfelelő hasonlatot a benső, elrejtettebb lélekre az emberi szó?! Mert a teljességnek is csupán egyetlen válasza lehetséges, akárcsak a betölthető Mindenségnek?!

A mai digitálisan alulfejlett korból szándékosan hiányzik az ütemes, ritmikus lassúság megbízható monotóniája; a dobogó, érző szívben is az üresség totális hiánya lakozik, ha nem képes megfejteni, értelmezni egy adott bizonyos mikrokörnyezet kicsinyeskedő visszajelzéseit. A kettőzött Én érzéseit gyakorta eltakarja tudatosan a felszínt láttató személyiség. – Elaltatnak, vagy felriasztják álmaikból önazonosságukat. Mert a Lét kicsit a halálon túl is a Semmi ágán végesülten meg-megpihen!