Tasev Norbert: Kitin-Lelkek Édenkertje

Jó volna csupán csak úgy gyermek-hittel, még játékosan remélve időtlenségek édenkertjében még el-elidőzgetni csupán csak egy kicsit, hogy megértse a megkérgesült kitin-lélek is a felnőtté válás abszolút miért-válaszait. Vagy talán jobb volna kérgesült Robinson-hajótörötten is örök gyermeknek megmaradni végleg, aki inkább álmok országába menekül, hiszen rettegi a valóság farkascsapdás veszedelmeit?!

Jó volna csak éppen minden kötelességkabátot ledobni egyszer s mindenkorra; a napi harminchat órás igás-robot terheket, melytől nem csupán egy-egy melós teste-lelke nehezül ólomnehézkes szkafander-súlyokat cipelve, de egy-egy irodai közhivatalnoknak is legalább annyira elege van már az állandó csicskáztatások kisstílű hadjárataiból. Sorokba bezárt, kissé zavaros életvezetést rendre kioltja mindennapok hajszoló pénzszerzési kedvtelensége.

Kiegyenlített feszültség-ellentétek virrasztanak, majd feszülnek egymásnak akár még észrevétlen egy óvatlan pillanat, vagy eltévedt sóhaj-óda alatt: vajon megérte-e?! Azt csupán csak a soron következő, mulandó Idő dönheti el. – A bölcsességek, szabadgondolatok fája, akárcsak egyéb jelentéktelennek tetsző ún. szabadságjogok már nem nőnek maguktól, mert ,,egyesek” előbb csak sóval, később már maró savakkal hintették be a józan ész és értelem földjét, amitől ideje korán majdnem mindenki agyhúgy-köveket kaphatott.

Sokszor jobb volna tán a totális kiábrándulás, hiszen akkor a gyarló ember már nem bízhatná puszta véletlen életét az egyébként is bizonytalanított sorsra, vagy láthatatlan végzetek erőire.