Tasev Norbert: MODERNISTA HÚSDARÁLÓ

Manapság rendre elszalad mellettünk szándékos-kedvvel a modernizáció, és mindenkori fejlettségi ráta; elsuhan, vagy épp csak lebukik, pördül alá – feketelevesként bukik elő megint. Mert a rettentő zsákformájú, zsírpacni testből úgy sincs kiút; legalább is ezt látja a zsigerileg felszínes, exibicionista világ zéro empátia nélkül. A lélek mélyén belül megmaradva viszont oly jó volna sokszor titkosított, apokfif átjárókat, alantos féreglyukakat fúrni s keresni akár még a tilos-tabunak számító érintések közt is.

Az egyszer használatos influenszer-darálókban más-más ad trendi-sikk divat, szépségápolási, vagy életmód-vezetési tippeket; hogyan kellene szebben, élhetőbben boldogulva létezni?! A felszínes jóindulat csupán csak egy újabb kirakatba bepakolt olcsó, szánalmas katasztrófa, melyből sosem az átlag profitál, – az örök Időkre meghagyott eldönthetetlen kérdések közül csupán csak egyet illene a párunknak feltenni: Akkor is szeretsz-e még ha koldus-szegénnyé darált a nyomorult élet?!

Önmagukba birtokolják a tévhitek mellett a berögzített, agymosottá lett kicsinyes gondolati eszméket is, mert azt hiszik ezzel nekik jobb lehet; inkább egy helyben állnak tétován is akár még toporogva, mert az adott Rendszernek hisznek inkább, mely – nagy általánosságban -, máris kimondja kik azok, akik mindenképp érvényesülnek, még akkor is ha összedől ez az egész szánalmas, elrothadt kóceráj.

Hogy egyre mélyértelműbb Valóságba igyekszik megkapaszkodni az átlag – meglehet -, kicsit már lehetetlen és egyszerre nonszensz-abszurd felfogásnak tűnik. Akár a kétéltűvé tett hangyák futkározik köröttünk egyszerre bűntudattal megfűszerezett káröröm, hajótörötté lett szándékos érvényesülési vágy!