Üdvözöllek!

Huszonöt évet blogoltam. Gondolataimat napi szinte írogattam. Történetek, mesék, versek alakultak, melyekből kis füzetméretű könyvecskéket nyomtattam ki a magam örömére. Hangos formában is alkottam, a saját, illetve mások hangjával.

Semmiféle terjesztéssel nem próbálkoztam, egyszerűen nagyon távol áll tőlem az eladás, az olvasóközönség bevonzása. Írásaimmal semmiféle közeget nem tudtam megszólítani. Állítólag van bennem valami ami idegesít másokat. Nem tudom. Nem is érdekel.

Szocializációs hálón éveket posztoltam, de azt tapasztaltam, hogy gyakorlatilag senkit nem érdekel másfajta tartalom, mint az infantilizmus szexepillje. Kiléptem mindenhonnan.

Jelen pillanatban egy fajta szerzetességbe vonultam a stúdió jellegű kápolnámba, szemezgetem, rendezgetem régi írásaimat, elkezdett történeteimet csiszolgatom, és fontolom, hogy regény projektjeimet kidolgozzam.

A világ rémületére pedig új blogot indítottam, ahol Istenes írásaimat, gondolataimat teszem közzé.

https://muskoczi.blogspot.com/

Az időm és lelkesedésem erejéig, szeretnék itt egy folytatásos regényt közzétenni, aminek a megírása következik. Úgyhogy drukkolok magamnak!