Cserni András: Egy attikai éjszaka
- Tudod, Horatius, hogy minek van még hasonlatos színe az égaljához? Ennek a vörösbornak, amit kifejezetten a tiszteletedre hozattam elő pincé…
Borbíró Klára: A sonka
Huba szeme előtt megjelent a padlásuk képe. Hirtelen megértette gyermekkora legfájóbb tilalmát. A sonka a pénzkeresőé. Hiába volt apja a le…
Fehérvári Barbara: Harc Dreadtalon ellen
Sosem gondolta volna, hogy ennyire fogja élvezni a küzdelmet egy másik közelharcossal, egy csapatként. Sőt... Egyáltalán nem számított arra …
Ferencz Vicus: Antiszelfi paraván
Kell a kikapcsolódás, a feltöltődés. Virágzik a turizmus, kinyílt a világ. Minden elérhető, nincs már túl sok akadály. Na jó, esetleg an…
Bús Anna: Demetria hite
Nagy éhínség pusztított Görögországban, a háború, járványok miatt a megtermelt vetemények nagy része elpusztult, az ország lakói az Istenek templomaihoz, oltáraihoz mentek áldozatokkal jó szerencsét…
Ferencz Vicus: A rovar
De ez a példány aranyos volt, kis szív alakú szárnya, apró termete, és ahogy csak úgy lapult ott a falon nem tette ellenszenvessé. Boldizsár…
Ferencz Vicus: Február 19.
Nellike felállt, lesimította nővérruháját, feltette a szemüvegét és kitipegett a betegek közé. Újabb 12 órára munkába állt, maga sem t…
Borbíró Klára: Lassan siess!
Csukott szemmel pihent, hogy erőt szívjon magába az utolsó nagy megpróbáltatás előtt. Ha ezen a határon átjut, végre hazaüzenhet a parancs…
Interjú egy íróval: Tina Colt
Nyolc évesen írtam az első történetem. Egyszerűen csak megszületett a fejemben egy történet és a kényszer, hogy leírjam. Nos, azóta sok m…
Ferencz Vicus: Jobban szerettek?
Együtt öregedtek meg, egyszerre voltak fiatalok, szépek üdék és frissek. Kacérok, és fessek. Aztán egyszerre, egy időben múlt el a hamvass…