Ferencz Vicus: Viharba veszett remények
Eleredt az eső, a jéghideg vízcseppek szúrósan csapkodták David arcát. Esőkabátba bújt, fejére húzta a kapucnit, de a viharos erejű szél…
Borbíró Klára: Egyszer felnövünk
Tekintete komoly volt, mégis boldogság sugárzott belőle. Emma érezte, hogy nem Peti többé, hanem Péter. Péter, akit a huszonötödik nyárut…
Ferencz Vicus: Angina pectoris
George szuszogott, fújtatott, mint egy gőzmozdony, de egészen másképpen mint pár perccel korábban amikor az ablaknál álmatagon szunnyadozott.…
Szabó Amira: Léleklenyomat
Talán egy nap éppen te leszel az, aki kiszabadul innen és ekkor majd másnak kell átadnod az üzenetet, hogy kapaszkodjon abba az átkozott indáb…
Borbíró Klára: Az utolsó karácsony
Átmelegedő testüket fájó bizsergés járta át. Lilli hangosan felszisszent időnként, aztán beleernyedt Aliko karjába. A nő a sziklának vet…
Garajszki Istvánné: Tévedés vajon?
- Nagyon tetszik, amit hoztatok, igazán jó ízlésre vall. Biztos a te édesanyádnak is ilyen jól tudsz ajándékot venni. – Áradozik az édesa…
Eve Red: Karácsonyi fényfüzér
Egy pillanatra megállok, felnézek a sötét égboltra, a gyér utcai lámpa gyönyörűen megvilágítja a hóesést. Behunyom a szemem. Kitátom a …
Eve Red: Halloween: Szabadság
Lejjebb kúszik a keze a hasamon, és megtalálja az érzékeny pontom. Dörzsöli, miközben a szája megállás nélkül csókol. Kinyitom az ajkaim…
Borbíró Klára: Édes látogató
Édes látogató Apró, mocskos kezek ragadtak meg. Azelőtt csak az öregasszony csontos markát ismertem, bizonytalan szorítása jóleső érzéssel járta át viasztestem. Tudtam, ha Ő elővesz…
B.B. Natália: Igazán koszosnak lenni
Biztosan Anya sem lesz rám mérges, amiért a koszos lábammal a frissen felmosott konyhapadlóra lépek és a korom fekete lábnyomok vezetik a kád…
