Az olvasás világnapja – Szeptember 8.

Az olvasás világnapja – Szeptember 8.

Szeptember 8. az olvasás világnapja, más források szerint az írni-olvasni tudás nemzetközi napja. Ez a dátum más világnapokat is tartogat más nézőpintok alapján, de ez most nem releváns, maradjunk az olvasás témánál.

Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még nem volt internet, nem volt elektronikus média, sőt még tévéműsor sem nagyon volt, akkor az emberek nagy hányada rendszeresen olvasott. Ezt figyelembe véve az embereknek elég ideje volt az olvasásra. Ennek a szokásnak persze az is része volt, hogy akkoriban egy könyv csak néhány forintba került, például egy doboz cigi áráért akár könyvet is vehettél. Gyerekként akkoriban elég könnyű volt egy könyvhöz hozzájutni, hisz elég volt az utcánkban végig menni, és 4-5 sörösüveget összeszedni, ami a visszaváltás után, velem együtt elvándorolt a könyvesboltba, és kis válogatás után, egy új könyv boldog birtokosa lehettem.

Akkoriban bármikor volt lehetőség az olvasásra. Utazás közben, buszon villamoson, esténként, vagy akár nappal is. Akkoriban még csendes volt a világ, legalábbis a mostanihoz képest. Régebben sokkal több könyvtár is volt, és persze én is tagja voltam néhánynak, amiket rendszeresen látogattam, és nagyon sok olvasnivalót adott nekem.

Mi változott meg?

Ma már a könyvkérdés minden aspektusa megváltozott. A legkritikusabb tényező, hogy az embereknek nincs ideje olvasni, de ez még a kisebb baj. Az utóbbi évtizedekben az írás-olvasás oktatás is megváltozott, mert ma már kevesebben képesek az olvasásra, és a szövegértésre. Ez persze még változhat is. A másik oka, hogy ma kevesebben olvasnak, az a gazdasági helyzetben gyökerezik. Ma egy könyv ára átlagosan 400-szor magasabb, mint 30 évvel ezelőtt. Ez az ár, egyre kevesebb olvasó számára teszik elérhetővé a könyveke vásárlását, hiszen a bérek növekedése nem követi a könyvek árát.

Van egy másik jelenség is, ami voltaképpen nem negatívan befolyásolja az olvasást. A könyvek száma. Régebben nem mindenki írhatott könyvet, és pláne nem volt lehetőség annak kiadására sem. Mára ezt bárki megteheti, hisz az évente kiadott könyvek éves szinten 10.000 fölött van. Ezzel egy másik probléma merült fel, ami arról szól, hogy nagyon sok tehetséges író gondolatai, történetei egyre kevésbé képes eljutni az olvasókhoz. Itt felmerül egy kérdés, miszerint akkor, amikor az emberek rendszeresen olvastak, akkor a tudás, az értelmezés, a szövegértés, és általánosan az intelligencia magasabb volt, ami mára eléggé megcsappant. Van-ée összefüggés, az olvasás, és a tudás között? Szerintem van.

A régi és az új könyvek között sok különbség van. A régiek szinte kivétel nélkül kötött, fűzött formában léteztek, ami elég tartós ahhoz, hogy a mai napig fennmaradjon. A mai gyártástechnológia már egy kicsit kétséges, hisz a könyvlapok lényegében csak össze vannak ragasztva, ami nem ritkán csak addig tartja egyben a lapokat, amig az olvasó kézbe nem veszi.
Egy másik lényeges különbség, a tartalomban figyelhető meg. Régebben írt történetekben, szinte csak a hétköznapok eseményeit örökítette meg az író, az izgalmakra legtöbbször valamilyen történelmi esemény adott alapot, háborúk, csaták, esetleg természeti események formájában. Ma már létezik olyan műfaj is, ami a fikcióra épül, és amiben szinte mindent le lehet írni, ami egy szerző fejében megfogalmazódik. Ilyen a sci-fi a fantasy és még az urbánus témák.

Van még egy jelentős változás a könyvek vonatkozásában. Amig régen csak a nyomtatott könyv létezett, ma már van e-könyv is, ami eléggé megosztja az olvasók táborát. A leginkább jellemző ellenérv, az e-könyvvel szemben, hogy nem nyomtatott könyv. De lássuk be, egy történet, amit az olvasó elolvas, nem a hordozója miatt lesz kedvenc vagy népszerű, hanem a leírtak miatt. Amit régen könyvben olvastam, azt ma már e-könyvből teszem, és maga a történet pont ugyan az, pontosan ugyan azt az élményt nyújtja, függetlenül a hordozótól.

Egy dolog nem változott meg, ez pedig az olvasás szeretete.