Hírfolyam

A legfőbb isten, Zeusz ezen az estén mindig elvonult kettesben a feleségével, Hérával. A többi isten azt hitte, hogy együtt romantikáznak, de ez valójában csak a látszat volt. Valójában ilyenkor Zeusz félig…

Ez kergette álmaimat a lidérces ingoványba. Már tavaly is meggyűlt vele a bajunk, akkor is megfogadtam hogy szépen összetekerve kell elrakni, de úgy látom, mégsem jött össze. Hát most újra itt a kihívás.

Az előző napot valódi pihenéssel töltötte, és kissé ünnepi díszítést varázsolt a házába. Boákat rakott és fényes piros és arany gömböket akasztott rá. Fenyőágakat tett az ablakokba, kívülről is, és…

– Szép estét kívánok, hölgyeim! Azért hívtalak benneteket össze ezen a gyönyörű éjszakán, hogy kedves leányomat a kristály kegyében részesítsem!

Nem volt értelme győzködnöm. Nyilvánvalóan nem olyan lány volt, amilyennek gondoltam, vagy szerettem volna, hogy legyen. Magára hagytam, felvettem kabátomat és elindultam hazafelé az októberi hideg szélben…

Másnap, miközben Dominik az újabb adag kolbászt sütötte, Evelin csomagolt. Halk karácsonyi zene szólt a hangszóróból. Amíg nem akadt dolga, a férfi elhevert az ágyon, és a készülődő feleségét figyelte.

Fátyolos tekintetünk néha összekapaszkodott, a részvét, és sajnálat könnyei csillogtak a szemünkben. Aztán szinte szégyenkezve sütöttük le pillantásunkat, a tehetetlenség és kilátástalanság szele legyintette…

A Történetben nem mindenki az, akinek látszik, ám ez a végéig nem derül ki. Akkor viszont átértékelődnek a szerepek, és az erőviszonyok, ami hozzásegíti a jókat, hogy győzedelmeskedjenek a rosszak felett.

A Gyere haza tegnap! című regény központi témája az időutazás, és az azzal generált problémák. Ha hasonlítanom kellene ismert történetekhez, én az Ötödik elem, az Időutazó felesége és a Nemzet aranya…

A nő csukott szemmel feküdt, arccal a lángoknak, magzati pózba görnyedve. Ajka és felsőteste remegett. Óvatosan mellé feküdt, magához húzta, Blanka ijedten kapta fel a fejét. ‒ Ne félj, csak átmelegítelek ‒ suttogta Iván.

A problémák akkor kezdődtek, amikor az egyik faj kivált a többi közül. Magát felsőbbrendűbbnek gondolva kontrollálhatatlan fejlődésnek indult, minden más őket körülvevő kárára. Az egyensúly megbomlott.…

Most viszont, mintha egy idegen bolygóra csöppent volna. Idegen, ismeretlen világba, ahol elveszettnek érezte magát. Cikket kellett írnia a vidéki élet szépségeiről, neki, aki még a külvárosban sem járt soha.

– Mint tudja, – kezdte monológját Fellegváry úr- a Törkölytaposó Tröszt igazgatói asszisztenst keres. Roppant összetett és szerteágazó tudást igénylő beosztásról van szó. Miből gondolja, hogy ön az ideális…

Felébredek. Formák vesznek körbe. Ismerős, mégis idegen alakzatok. Vágyom a nemlétezőre, de már nem taszít az anyag. Keresem az árnyékot. Megváltozott, mélysége lett, alakja. Mégis ő az egyetlen állandó a…