Külföldön élők, magyar nyelven olvasók

Külföldön élők, magyar nyelven olvasók

Külföldön élő magyarok számára egy könyv beszerzése, megvásárlása nem egyszerű feladat. Ez részben annak köszönhető, hogy más országokban nem igazán elterjedt a magyar nyelvű könyvek kereskedése, bár nagyobb városokban előfordulnak olyan antikvár üzletek, ahol mégis be lehet szerezni magyar könyvet. Bár, talán az újak itt sem elérhetők.

Egy másik aspektusa ugyan ennek a könyvbeszerzésnek, a könyvek elhelyezése. Aki külföldön él, az többnyire, – de nem kizárólagosan, – bérelt lakásban él, és így egy saját kiskönyvtár felhalmozása, sok esetben plusz gondot, és költséget okozhat a könyvbarátnak.

Itt jön a képbe az e-könyv

Tudom, hogy még most is sokan ellenérzéseket táplálnak egy ilyen könyv iránt, és ez eléggé megosztó az olvasók körében, ám a vélemények folyamatosan változnak. Ezen most lépjünk túl, és nézzük meg hogy a külföldön élők szempontjából miért előnyösebb az e-könyv, mint a nyomtatott változata.
A leglényegesebb szempont az, hogy nagyjából tizenöt millió magyar él a földön, és ebből csak alig tíz millió Magyarországon. A fennmaradó hányad, szinte csak e-könyvhöz jut hozzá, – ha csak az új megjelenéseket vesszük számításba, – mert a nyomtatott könyv igen ritkán jut el a harátokon túli magyarsághoz.
Az e-könyvek előnyei ebben az esetben kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

• A világon bárhol megvásárolható
• Azonnal olvashatod
• Nem foglal el teret a lakásban
• A mozgatása, tárolása egyszerű

Az irodalom elterjedése nem ma kezdődött, ám manapság nagyságrendekkel több történet lát napvilágot, mint a régi időkben. Az irodalom nem a könyv, hanem annak a tartalma. Ha van egy lenyűgöző történet, ami a legtöbb embernek tetszik, és még idézni is tud belőle fejből, az nem azért van, mert papírra lett nyomtatva, hanem maga a történet az, ami az embereket magával ragadja.  Persze a könyv és a könyvtár, egy gyűjtemény, ékessége lehet egy lakásnak, és egyben a tulajdonos büszkesége is.

Régi korok írói, nem ismerték a könyvet, de még a papírt sem, ezért a napi eseményeket a barlang falára festették fel, hiszen akkor még az írás sem létezett. Egyik ősember sem mondta azt, hogy ő bizony a sziklafalról nem fogja „elolvasni” a legádázabb vadászkalandot, mert ő csak szarvasbőrre „írt” történetet hajlandó elolvasni.

A szellemi fejlődés útja

Ha körül nézel a környezetedben, egyre több olyan emberrel találkozhatsz, ki szellemi, mentális, és értelmi szinten alulmarad az elvárttól, vagy legalábbis hiányos az intellektusuk. Emlékszem még arra, amikor szinte mindenki olvasott. Amikor megjelent egy új könyv, nem egyszer többen dobták össze az árát, és sorban mindenki elolvasta. Amikor az ember elolvas egy könyvet, akkor egy kicsit több lesz, mint előtte volt. Fejlődik a kommunikációs képessége, gyarapodik a szókincse, és még lehetne sorolni, hogy mi minden változik.

Az olvasás is egyfajta tanulás, hisz minden elolvasott könyv után többet fogsz megtudni a világról, mint egy könyvvel korábban. Ez persze nem törtvényszerű, de ha valaki fogékony erre, akkor bizony sok dolog megtanulhat olvasás közben.

Amig régebben, az átlagember napi szinten egy-három órát töltött olvasással, ma már ezt kevesen képesek tartani, hisz a mai „kultúra” kimerül abban, hogy a fészbúkot pörgetik a mobilon. Mi volna akkor, ha ezek az emberek is olvasnának a mobilon? Számtalan olyan app létezik, ami egy okostelefonból könyvet képes csinálni, és ezen keresztól a fészúkos emberek, felfedezhetik az olvasás örömét.