Együtt lenni

Együtt lenni - Írók és Olvasók

Együtt lenni

A háttérben karácsonyi zene szólt, a sütőben újabb addig sütemény sült. Hanna minden pillanatban az ajtót leste, közben szorgalmasan pakolta a fa alá az ajándékokat.
– Anya! Mikor jön már? – kérdezte a kislány.
– Bármelyik pillanatban itt lehet. – kukkantott ki a konyhából Erica.
– Ezt mondtad egy órája is – pufogott a kislány. – Nézd! – nevetett fel.
Doni kiszimatolta, hogy az ő ajándéka is a fa alá került, ezért két lábra állt és megpróbálta onnan lehúzni. Erica is nevetni kezdett rajta. ─ Nagyon aranyos, de ne engedd neki!
Ekkor nyílt az ajtó, Hanna mindent eldobott.
– Apa

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Kapcsolódó cikkek

Borbíró Klára: Kincskereső Nagykarácsony

A gyerekek felhúzták a hótaposójukat és magukhoz vették a felsorolt kiegészítőket. Az anya elcsomagolta a felszeletelt diós és mákos bejglit, nagy flaska vizet vett a hóna alá, és a garázsba terelte a fiúkat. Az apa beállította a megadott földrajzi koordinátákat a GPS készüléke célállomásaként, aztán a kocsi csomagtartójába rakta a szánkót.

Tom Brown: Együtt töltött karácsony

– Ha megengeditek, anyának adom át előbb az ajándékot. Majd felemel egy nagyobb méretű doboznak látszó csomagot, ami piros, karácsonyi mintájú papírba van csomagolva, és szintén piros szalaggal van átkötve. A dobozzal a kezében oda ül anya mellé, és így szól hozzá. – Boldog karácsonyt Anya.

Joó László: Elhagyatott fészek

Na jó, most már elég! Végére járok ennek a dolognak. Épp be akartam csapni a kocsi ajtaját, ahonnan mégsem vettem ki a fegyvert, mikor meghallottam, hogy az emeleti ablakból beszédfoszlányok szűrődnek ki. A kocsiajtó csapódását a lábfejem akadályozta meg, ami immár másodjára kap fájdalmas ütést. De legalább a reflexeim rendben vannak! Hallgatózni kezdtem!

Válaszok

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük