Bús Anna: Hervia ajándéka

Hervia ajándéka

Karácsony napja a halandók számára a család, szeretet és az ajándékozás ünnepe. Ezen a napon előszeretettel hódoltok isteneiknek. Az Olümposzon a szenteste, olyan volt, mint minden átlagos nap, nem tartották meg az emberi szokásokat, csak messziről figyelték a Földi világot.

A legfőbb isten, Zeusz ezen az estén mindig elvonult kettesben a feleségével, Hérával. A többi isten azt hitte, hogy együtt romantikáznak, de ez valójában csak a látszat volt. Valójában ilyenkor Zeusz félig halandó és félig isteni gyermekét Herviát hívta fel. Egy jóslat és különleges képessége miatt kellett Herviának a Földön kellett maradnia nem sokkal születése után.

A jóslat a következőképpen szólt:

„A villámok és egek urának legifjabb leánya az isteni világtól elkülönítve fog dicsőséget hozni a halandók világában. Adottsága békét, szeretetett fog hozni a Földre, mely sok ellenséget kibékítvén, nagy háborúktól menekít meg.”

Herviának tehát már születése előtt kiemelkedő szerepet szántak. Sajnos ez azt jelentette Zeusz számára,hogy születése után nem sokkal el kellett hagynia lányát, mivel legfőbb istenként az Olümposzon volt a helye. Ritkán láthatta, de ha a Földön járt, mindig időt szakított rá. Zeusz lánya gondozását elsősorban Déméterre a földművelés és termékenység istennőjére és lányára Perszephonéra bízta. Perszephoné a termékenység istennőjeként és Hádész az Alvilág urának feleségeként ideje egy részét a Földön töltötte.

Herviának a születése után gyakorlatban is megmutatkoztak a megjövendölt képességei. Történt egy alkalommal, hogy Zeusz és Héra nagyban vitatkoztak és egyszer csak lányukat felvették. Hirtelen nyugalom,béke és szeretet érzése töltötte el őket. Azonnal elmúlt a haragjuk egymás iránt, a jelenlévők csodálkozva figyelték a kislány adottságának megnyilvánulásait.

Hervia adottságát a Földön tudta hasznosítani, hiszen embereket békített ki, magányosokat vigasztalt. Karácsonykor volt a legtöbb feladata, hiszen az emberek sűrűn összevesztek a nagy ünnepi készülődéskor. Egyesek az ünnepi étel miatt aggódtak, mások nem nagyon szívlelték néhány családtagjukat, ami miatt már előre gyomorgörccsel várták, hogy rokonok, unkatestvérek, anyósok hogyan kritizálják őket, és az ünnepi fogást. De voltak olyanok is, akik az ajándékozást tehernek érezték, aggódtak, hogy nem a megfelelő ajándékot adják szeretteik számára. Hervia ilyenkor megjelent a családok körében megnyugtatta őket, elbeszélgetett velük, hogy békességet hozzon számukra.

Nagyon megszerették a lányt kedvessége, bája, figyelmessége miatt a halandók és istenek körében is.

Hervia különösképpen a gyerekek körében imádott lenni. Nagyon szerette látni csodálkozó, izgatott arcaikat, ahogyan kíváncsian várták az ajándékokat. A lány kedves történetekkel, mesékkel szórakoztatta őket. Nagyon hiányolta szüleit, de tudta, hogy képességeit az itteni világban tudja leghasznosabban kibontakoztatni.

Herviát egy isten nagyon gyűlölte, Erisz a viszály istennője. Mindent megpróbált, hogy megakadályozza a lány munkáját, viszályt szított az emberek között, gyerekeket ríkatott meg. Amikor Erisz belátta, hogy nem ért célt, Herviát kezdte támadni, ingerelni, gyűlöletet akart benne ébreszteni az emberek és szülei iránt. A „békesség istennőjeként” csúfolta, de Hervia ezt nem sértésnek értelmezte, hanem dicsőségnek. A halandók valóban az béke és szeretet istennőjeként hívták, hiszen funkcióját tekintve az is volt. Amikor a halandó világban nem ért célt az isteni világban gerjesztett gyűlöletet. Így történt az a híres eset, amikor egy ünnepségen Thetisz és Péleusz esküvőjére nem hívták meg, ezért Erisz egy aranyalmát dobott el, amire azt írta a legszebbnek. Erisz, amikor látta, hogy üzenete célba ért, rendkívül boldog volt. 3 istennő veszett össze az őt megillető címért, Zeusz felesége Héra a születés és házasság istennője, Aphrodité a szerelem és szépség istennője, valamint Pallasz Athéné a bölcsesség igazságosság istennője. Amikor az istennők megkérték Zeuszt, hogy döntsön nem tudott dönteni, ezért a feladatot Parisznak a legszebb férfinak adta át. Mindhárman vesztegetéssel próbálták meggyőzni, végül Aphroditét választotta, hiszen neki ígérte a legszebb asszonyt, Helénát.

Később Hervia az isteneket megbékítette egymással, de a Trójai háború kitörését ő sem tudta megakadályozni.