Hóangyal

Hóangyal

– Hideg van! Megfázol! ─ zöld szeme próbált tekintélyt parancsolni, de úgy nem ment, hogy közben mosolygott. Nagy hó volt, sokan voltak kint, én csak anyut akartam. Segített megépíteni a hóembert, de nem vittünk ki répát, csak azért, hogy legyen orra.
─ Mutatok valami! ─ kiáltotta anya nevetve, és eldobta magát, a kitárt karjaival pedig mozogni kezdett a hóban.
─ Gyere te is! ─ nem kellett kétszer mondani. Amikor kész lett a mű, mindketten megcsodáltuk.
─ Anya! Összeér a két angyalnak a szárnya. ─ ámultam el rajta.
─ Ez azt jelenti kislányom, hogy bárhol is legyek, mindig vigyázni fogok rád.