Karácsonyfa

Karácsonyfa - Írók és Olvasók

Karácsonyfa

Figyeltem, ahogyan nagymama felköti az előszobában a kis fenyőágat. Bátortalanul hangot adtam a kíváncsiságomnak.
─ Idén sem lesz karácsonyfánk? ─ kérdeztem szomorúan.
─ Sajnálom, de nem engedhetjük meg magunknak. ─ válaszolta nekem könnyes szemekkel.
─ Niki, kérhetek még a sütiből? ─ rázott fel egy hang a semmiből, a múlt pedig elillant.
─ Persze mama! Mind a tiétek! ─ válaszoltam, a szememet ellepte a könny, ahogy figyeltem, hogy nézegeti az első karácsonyfáját. Elmosolyodtam, a nagybátyám szeme még sosem csillogott így, ahogy rám emelte a poharát. Anyuhoz léptem.
─ Gyere anya! Segítek felülni! Szeretném, ha koccintanál velem. Ez lesz életünk legszebb karácsonya.

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Kapcsolódó cikkek

Szabó Amira: Léleklenyomat

Talán egy nap éppen te leszel az, aki kiszabadul innen és ekkor majd másnak kell átadnod az üzenetet, hogy kapaszkodjon abba az átkozott indába. Ha pillanatnyilag úgy érzed, a reménytelenségből nem következhet más, csak tragédia, legalább annyi célod legyen, hogy másokban léleklenyomatot hagysz.

Válaszok

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük